romkocsmak.hu: Kérlek, mutasd be pár mondatban a Szimpla Információs bárt! Ki hozta létre, milyen céllal és mik a legfőbb tevékenységeiő

Kátai Gábor: Az Információs Kifőzde 2011 júniusában nyílt azzal a céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz az Erzsébetvárosban mőködő romkocsmák közönségét, a helyi lakosokat, a vállalkozásokat és az önkormányzatot. A legfontosabb feladata az itt élők közösségfejlesztésének támogatása: jól ismert, hogy gyakran konfliktushelyzetek adódnak a VII. kerületi lakók, az önkormányzat és a romkocsmák/szórakozóhelyek között, azt gondoljuk, ha nincs egy olyan közeg, ahol ezeket a problémákat meg lehet beszélni, akkor megoldások sem lesznek.
Ebből a célból jött létre a Szimpla Információs Kifőzde, amelyet a Szimpla és az Az Élő Erzsébetvárosi Egyesület alapított meg. Az Információs Kifőzde célja azon kívül, hogy a belvárosi romkocsmák/kultkocsmák ügyfélkapujaként kíván mőködni, a közösségi értékteremtés, a társadalmi felelősségvállalás erősítését is célul tőzte ki.

A Szimpla kert szociális funkciójának a bővítése az egyik célunk, azt szeretnénk, ha déltől hétig, amíg értelemszerően kevesebb a szórakozni vágyó, kihasználják a Szimpla kert biztosította teret és elérjük, hogy közösségi térként funkcionáljon: azt szeretnénk, hogy minél többen tartsanak itt megbeszéléseket, konferenciákat, ehhez mi biztosítjuk az infrastruktúrát (fizikai hely, áram, wifi stb.)
Szeretném, ha valaki itt tartaná az esküvőjét, egy ilyen esemény olyan erős energiát képvisel, ami intenzíven bevési az emberek fejébe, hogy itt nem egyszerően egy kocsmáról van szó, hanem igazi közösségi térről.

Az ide járók közül is kevesen tudják, hogy az emeleten mőködik a VII. kerületi ifjúsági iroda (Cseresznye Ifjúsági és Információs Tanácsadó Iroda, a Bringakonyha, ahol az embereket megtanítják biciklit szerelni, illetve a meglévő alkatrészekből biciklit összeállítani, amit szociálisan rászoruló embereknek juttatnak el, továbbá itt mőködik a Ceruzagyusza képregény rajzoló egyesület és a Rubik kocka kör is.

Az Információs Kifőzde további fontos feladata az ún. Szimpla+ szolgáltatás nyújtása a Szimpla kert közvetlen környezetében élők számára. Ennek keretében az itt lakóknak a zajártalom csökkentésére ablakszigetelést végzünk. Mivel a Szimpla kertben - a hely jellegénél fogva – állandóan javítani kell az infrastruktúrát, ezért az ehhez szükséges gépeket (fúró, főrész stb.) kikölcsönözzük a helyieknek, sőt az idősebbeknek segítünk is kisebb munkák elvégzésében.

A harmadik célja a kezdeményezésünknek pedig az, hogy a Kazinczy utcából egy brandet csináljunk. A VII. kerületnek ez a pezsgő, multikulturális része eddig is markáns arculattal rendelkezett a sok romkocsmával, designbolttal és érdekes helyekkel, azonban ezt a képet még inkább ki szeretnénk domborítani. További feladatként határoztuk meg a kulturális termékek exportját, például, ha fellép egy zenekar a Szimplában, akkor megpróbáljuk elérni, hogy felléphessen a Berlinben található Szimplában is és természetesen fordítva is mőködjön a dolog. Fontos kezdeményezés volt a Tőzraktér és a Szimpla közremőködésével a Berlinben megvalósult „Ungarrische Schnurbart – Festival der Kulturen” rendezvény, ahol lehetőség nyílt bemutatni a hagyományos magyar kultúrát (táncosok, paprika, puli stb.) egy progresszívebb, kevésbé konvencionális formában. (A karneválról remek összeállítás látható ezen a blogon)
A fesztiválon nagyon sikeresen szerepelt a magyar részleg, második díjat nyert.


romkocsmak.hu: Az Információs Kifőzdében és a környék szórakozóhelyein petíciót lehet aláírni, amivel azt szeretnétek elérni, hogy bicikli- és sétálóutca legyen. Miért fordultatok ehhez az eszközhöző

K.G.: Jelenleg is zajlik a Kazinczy utca felújítása, rengeteg EU-s pénzt költ erre a főváros, aminek a keretében a Kazinczy utca infrastrukturális felújítása történik, mi viszont ennek a projektnek a humán oldalát szeretnénk erősíteni, a célunk, hogy ez az utca tényleg a kultúra utcája, az interkulturális tanulás utcája legyen. Azt akarjuk, hogy sétálóutcát alakítsanak ki a Király utcától egészen a Rákóczi útig. A jelenlegi tervek szerint a Kazinczy utca forgalomcsillapított utca lesz, ami kétségkívül előrelépés a jelenlegi állapothoz képest, de egészen más minőség lenne a sétálóutca és azt gondoljuk, hogy a helyi közösség, a lakók érdekét is ez szolgálná jobban – ezért győjtöttük az utcát használók aláírását is.

romkocsmak.hu: Mik a nyugat-európai tapasztalatok, minták, jó gyakorlatok a szórakozónegyedek szabályozásáraő

K.G: Ezzel kapcsolatban Richard Florida amerikai szociológus két könyvét (Who’s Your Cityő és The Rise of the Creative Class) hoznám fel példaként, az amerikai szerző elmélete szerint azok a közösségek prosperálnak, ahol a 3T tényező együttesen van jelen: tehetség, technológia, tolerancia. Tolerancia alatt nem a hétköznapi értelemben van toleráns hozzáállást érti, hanem azt a befogadó társadalmi közeget, amelynek alapvető értéke az innovatív kezdeményezések támogatása. Ennek megvalósulását Berlin példáján tudnám illusztrálni: ott az tapasztalható, hogy mindez jól megvalósul, mőködik a mindennapokban és ebből az egész közösség részesedik. A német fővárosban sokkal intenzívebben használják a helyiek a közösségi tereket, hétvégente pl. 9000 ember piknikezik a parkokban, ha egy foghíjtelket találnak, azonnal focipályát csinálnak belőle. Ott a szabályozás kiindulópontja is más, arra törekszenek, hogy az együttmőködés valósuljon meg; ott – velünk ellentétben – a nyugalmi zónákat jelölik ki, azaz azt határozzák meg, hogy hol nem lehet zajos, forgalmas negyedeket kialakítani. Ez Magyarországon azért nehéz megvalósítani, mert a nyugat-európai gyakorlattal szemben tulajdonosi lakásszerkezet mőködik és nem bérlakás-rendszer – ami nagyban gátolja a mobilitást.

romkocsmak.hu: A Nem az Erzsébetvárosi csendrendeletre Facebook csoport üzemeltetőjeként mit tudsz a következő csend/zaj-rendeletről, hol állnak az egyeztetésekő

K.G.: Tavaly nyáron a VII. kerületi önkormányzat meghozta az elhíresült csendrendelet, mely szerint este 10-kor be kell zárnia a helyeknek. A döntéshozóknak el kell dönteni, hogy mi a cél belső Erzsébetvárosban: ha a kultúra utcája, egy bohém, pezsgő, multikulturális negyed kialakítása a cél, az bizony zajjal jár. A tavalyi csendrendelet homlokegyenest egy másik irányba ment, mint az eddigi szabályozás és gyakorlat – meggyőződésem, hogy politikai motiváció állt az ügy hátterében, éppen az önkormányzati választások előtt voltunk stb. Aztán az akkori közigazgatási hivatal kimondta, hogy ez a csendrendelet jogszabályellenes, így megszüntették ezt a rendelkezést.

Idén júniusban pedig fél éves konzultáció, egyeztetés után egy olyan tervezetet nyújtottak be, ami zónákra osztotta a kerületet: a zónán kívüli helyeknek, ahol nincs meleg konyha, este tízkor be kell zárni, a zónán kívül eső meleg konyhával felszerelt szórakozóhelyek éjfélig tarthatnak nyitva, a zónán belüliek pedig a meglévő gyakorlat szerint üzemelhetnek. Az előterjesztést visszavonták a testületi ülésen – meglehetősen botrányos körülmények között. A csendrendelet-kálvária ezzel azonban még nem ért végét, augusztus végére fog az önkormányzati ülésen újra napirendre kerülni.


romkocsmak.hu: Kutatás készült az Azért 7 egyesület megbízásából a kerület romkocsmáiról - mik lettek a kutatás eredményei és hogyan fognak az eredmények hasznosulniő

K.G.: A kérdőívet on-line lehetett kitölteni, elsősorban a Facebookon terjesztettük, 1256 válasz érkezett. Jellemzően azok töltötték ki, akik ezeket a hetedik kerületi szórakozóhelyeket látogatják. A kérdőívek feldolgozása után készült összegző tanulmány azt mutatja, hogy ez a kör nagyon szociális, jellemzően magas státuszú, több idegen nyelvet beszél és nem hisz az állami gondoskodás mindenhatóságában. A kutatásból sok mindent megtudtunk Erzsébetvárosról, érdekes, hogy többen gondolják azt, hogy a Kazinczy és a Király utca jobban meghatározza Erzsébetváros arculatát, mint a zsinagóga vagy a zsidónegyed. A kitöltők egyértelmően azt várják ettől a kerülettől, hogy turisztikai, kulturális és szórakoztató övezetként funkcionáljon. Ennek a jelei jól láthatóak, pl. egyre több romkocsmában van kiállítás, kulturális program, jó példa erre az Akácfa utcában mőködő Fogasház, ami egyfajta alternatív kulturális „zászlóshajó” funkciót tölt be.

A kutatási jelentést természetesen elküldtük a VII. kerületi önkormányzatnak, az ifjúságkutató mőhelyeknek. Ez egy kutatássorozat első állomása volt, a jövőben is tervezünk hasonló felméréseket, megkérdezzük pl. a vendéglátósokat – szeretnénk képet kapni arról, hogy mit gondol a helyi közösség a VII. kerület változásairól.